5.rész =)

Sziasztok!

Ezt nagy gyorsban írtam, tehát ha találtok benne hibát akkor ezer bocsi =) 

Pusza : Tina ^^

5.rész

„Én próbáltam jó fej lenni…”

Fent a szobámban lefekszem az ágyra és elkezdek gondolkodni. Miért ilyenek a szüleim? Annyira keserű volt az életem mielőtt ide jöttem.

Tudni kell rólam hogy volt egy ikertestvérem, aki meghalt. Anyám az óta utál az alapnál is jobban.

Behunytam a szemem és engedtem, hogy átjárjon az a keserű és fájdalmas emlék.

13 éves koromban történt, azon a rettenetes estén.

Mindig sétálva tettük meg az utat az iskoláig nem laktunk messze, tehát nem kellett iskolabusszal járnunk.

Azon a napon tovább kellett maradnom a suliban, és mivel elválaszthatatlanok voltunk megkértem Lizát hogy maradjon ő is velem, hogy ne kelljen egyedül este hazamennem. Vége lett a plusz óráimnak és mi elindultunk haza. Ám félúton szembejött velünk 2 pasas. Ahogy közeledtek hozzánk egyre félelmetesebbnek tűntek. Rossz előérzetem volt… Nagyon rossz..

-Liza siessünk egy kicsit jobban. –suttogtam a füléhez hajolva.

Bólintott, majd sietősebbre vettük a dolgot! Talán ez volt a vesztünk, mert a két alak felnevetett és utánunk jött.

-Hova mentek cicuskák? Ne siessetek annyira! – nevetett az egyik.

A másik elkapta Liza karját, ő felkiáltott. Ijedtemben nem tudtam mit csinálni. El fogják vinni. Tudtam, hogy csinálnom kellene valamit, de teljesen leblokkoltam. Nagyon meg voltam rémülve.

-Ááá Tina! Segíts! Kérlek! Hívj segítséget! Fuss! Fuss már!

Vetettem egy utolsó pillantást Elizabethre, és elkezdtem futni a házunk felé. Otthon gyorsan mindent elmondtam. A szüleim egész este keresték Lizát, de sehol sem találták. Reggel viszont a rendőrség tájékoztatott, hogy megtalálták. Már halott volt. Megerőszakolták és otthagyták egy árokban. A perverz állatokat még az nap elkapták és megkapták a méltó büntetésüket.

Miranda engem sosem szeretett igazán, úgy, mint Lizát. Mindig ő volt a kedvenc, az elkényeztetett, a jó kislány.

 Ezek után viszont még annyira sem érdekelte anyámat, hogy mi van velem, mint addig. 

Az egész családomból csak Elizabeth szeretett, de ő nem volt többé…

Kinyitottam a szemem…

Igazán sosem bocsátotta meg magamnak, hogy akkor otthagytam. De ez már a múlt. Legnagyobb sajnálatomra nem bírom megmásítani.

Léna és Nika is ismerték Lizát, négyen elválaszthatatlanok voltunk. Ők is tudtak mindent, de ők sosem hibáztattak engem egyetlen szóval sem. Az életemben az volt az egyik legsötétebb időszak.. Rászoktam a cigire… Sokat ittam a haverokkal. Akkoriban még Nicolt és Selenát is hanyagoltam. Nagyon nehezen tettem magam túl a történteken. Sosem fogom teljesen kiverni és elfelejteni sem az utolsó képeket Elizabeth halálra rémült arcát. Mindig a lelkemben fog égni a segítségtől esdeklő Eliza.

Azon a nyáron ismerkedtem meg a „megmentőmmel” Fernandoval.

Az otthonomhoz közeli gimibe járt. Ő segített ki a depressziómból. Sokat köszönhetek neki… Igaz barátom volt, mikor a legnagyobb szükségem volt egy segítő kézre. Aztán mikor elszöktem ide Svájcba nem búcsúztam el tőle. Semmit sem szóltam neki arról, hogy elmegyek, és itt hagyom a családomat. Azóta nem beszéltem vele. Fer azóta híres autóversenyző. Mikor utoljára láttam GP2-es Világbajnok lett. Ám az óta már kétszeres Forma1es VB! Én tudtam, hogy nagyon tehetséges, ám sajnálom, hogy nem lehettem vele az élete legszebb perceiben.

Azon a nyáron, amikor Liza meghalt, elvesztettem valakit, aki nagyon sokat jelentett nekem, de kaptam is egyet.

Azon a nyáron tettünk egy fogadalmat, hogy sohasem hagyjuk el egymást..

Ezt az ígéretet egészen az elszökésemig betartottuk. Ám utána nem akartam belefolynia dolgaiba.. Teljesen kiléptem az életéből. Meg hát magam miatt is, ő is a múltam volt és azt a telefonommal együtt kidobtam a reptéri szemetesbe.

Azóta már sokszor gondoltam arra, hogy felkeresem, de félek a szemébe nézni. 2 dolog miatt.:

Egyrészt megszegtem a neki tett ígértemet, hogy mindig ott leszünk egymásnak.

Másrészt 13 évesen visszavonhatatlanul beleszerettem.. És az óta sem tudom kiverni a fejemből. Azóta sok egyéjszakás kapcsolatom volt, és pasim is volt jó néhány, de sosem tudtam senki iránt úgy érezni, mint iránta.

A gondolkodásomból az ajtóból kukucskáló? Léna és Nika keltett fel...