36.rész..

Sziasztok!!

Nos mivel tegnap meglett az 1 komi a másik történetemhez: http://kettoselet.blogspot.hu/

Ezért most hoztam ide is egy részt és a másik történetemhez is felteszem majd valamikor délután! :))) Nagyon örülök neki, hogy legalább te Brigi nem felejtetted el a másik blogomat. (Bevallom én magam is elfelejtettem:$) Annyi dolgom volt.. De biztos ti is tudjátok, mit érzek.. :))

Na, nem is húzom tovább az időt! Jó olvasást!

Puszi: Tinaa..

36. rész

- Mit keresel itt? – néztem rá. Nagyon megijedtem. Lebuktathat. Mi a jó büdös francot keres itt? Anyám miért nem állította, meg hogy idejöjjön?

- Téged.. Beszédem van veled. – nézett rám keményen.

- Maga miért jött ide? Tényleg igaz a hír? – tört össze megint Fernando. Rá kaptam a tekintetemet. Ismét elmélyültek a ráncok az arcán. Nee.. Miért hoztad fel ezt a témát? Kétlem, hogy ő tudna akármiről is.

- Gyere velem. Itt nem beszélhetünk! – Néztem rá halál komolyan apámra. És elkezdtem lökdösni kifelé.

- Milyen hír fiam? – Fordult vissza Fernandohoz.

- Az.. – hullott ki egy könnycsepp a szeméből.. – Hogy a lánya meghalt?! – temette kezeibe az arcát. Még jó, hogy megtette, mert így nem látta apám ijedt rám meredő tekintetét.

- Hogy mit zagyválsz itt össze? – nézett értetlenül hol Fernandóra hol rám.

- Semmit! Részeg! – kiabáltam. – Egy régi szerelmén nem tud túl lépni. És engem hisz annak. Holott az én nevem Lejla Milton. – jelentettem ki magabiztosnak tűnő hangon. De egyáltalán nem voltam az. Meg voltam ijedve. Nem tudtam mitévő legyek. Mit tehetnék? Itt az apám.. Akit rohadtul nem tudom, hogy kerül ide. És, hogy minek jött.. Jajj Harry.. Ő is itt van valahol. Úristen mibe keveredtem?

- Hogy mi van? Ki vagy? – nézett most már végképp értetlenül  Ben.

- Jól hallottad. És igen sejtem, hogy te is összetévesztettél vele. Egyébként Miranda a szállodában van, gondolom, őt keresed. – Vetettem rá egy igen jelentőségteljes pillantást. Amiből úgy látszik értett.

- Ööö.. Igen.. Hoztam hozzá Alexet.

- Itt van Tina öccse? Ugye majd találkozhatok vele? – Nézett Benre hirtelen Fernando. Mintha a fény egy apró csirája csillant volna a szemében. A remény egyetlen kósza szikrája.

- Öö.. Azt hiszem. Igen. Miért ne? – Jött zavarba megint.

- Köszönöm Ben. – Nézett rá Fer hálásan.

- Most már mehetünk? – néztem végül apámra.

- Menjünk. Alex kint vár a kocsiban.

- Itt meg mi folyik? – tért vissza Harry is és végig nézett a négyesünkön.

- Harry! Majd elmesélem. De most mennünk kell. Gyere! – húztam magam után a megszeppent herceget.

Gyorsan kézen fogtam Harryt és kimentünk a szórakozóhelyről. Az utcán állt apám autója. Benne Alex.

-Gyere velem. Vagy gyere utánunk a szállodáig.

Apám csak bólintott.

Visszamentünk a szállodába. Harryvel nem beszéltünk az úton egy szót sem. A szálloda halljában elköszöntem Harrytől és mondtam neki, hogy holnap elmondok neki mindent. Persze nem mindent. De kitalálok valamit. Teljesen nem fogom kiadni magam senkinek. Senkiben sem bízom már meg. De az apámnak joga van tudni a dolgokról. De attól őszintén félek, hogy Alex találkozni fog Fernandoval..

Apámat és testvéremet felkísértem anyához. Beszélgettünk egy pár szót, majd abban egyeztünk meg, hogy feljönnek hozzám, mert az én egyedül vagyok és nálam elférnek. Felmentünk, lefektettük Alexet, majd leültünk beszélgetni a nappaliba.

- Kérsz egy teát? – kérdeztem tőle.

- Azt hiszem, jól esne. Nem értek semmit. Mondd el, hogy mi ez az egész! – mondta nyugtalanul.

Megcsináltam a teát, majd nagy nehezen belekezdtem.

- Nem érem anyám miért hagyta rám ezt a feladatot. Én azt hittem mindent tudsz. Én nem tudtam, hogy te és Alex hol vagytok, vagy, hogy te találtál e magadnak valakit. Egy szóval semmit sem tudtam rólatok.

- Annyit tudok, hogy Fernando ölte meg a húgodat. És, hogy édesanyád, azért vált el, hogy legyen pénze a bosszúhoz.

- Ennél azért bonyolultabb a dolog. – sóhajtottam. – Tönkre tettek engem. Az anyám is és Fernando is. Na meg a két ’legjobb’ barátnőm.. Megkeserítettek. Megsemmisítették a régi Tinát..

Elmeséltem neki az én kis történetem. Elmeséltem neki az egyetlen és egyben utolsó éjszakát. Amiből született egy lányom.

-Tehát van egy unokám? – törölte le a könnyeit és először mosolyodott el a beszélgetésünk alatt..

- Igen. És Elizabeth a neve. Hogy mindig emlékezzek arra, hogy mit tett az apja.. Velem.. Lizával.. Hát nem ironikus? Elizabeth a lánya annak az embernek, aki megölte, megerőszakolta. Azt akarom, hogy egyszer majd megtudja, hogy van egy lánya. Azt akarom, hogy ez legyen számára a kegyelemdöfés. Meg akarom ölni. De előtte kínzom egy kicsit. Tönkreteszem az életét. Úgy ahogy ő az enyémet és még kitudja hány emberét.

- Lányom. Nagyon rossz hallgatni, hogy mennyi gyűlölet van benned. Én már megbocsájtottam Fernandonak. Neked is ezt kellene tenned. Régen történtek már ezek a dolgok. Ne gyűlölködj. Bocsájts meg és élj boldogan. Tudom, hogy szereted, látom rajtad. És ő is téged. Legyetek végre boldogak. – nézett komolyan a szemembe.

- Nem hiszem el. Hogy mondhatsz ilyet? Megölte a testvéremet. A lányodat. Tönkretett engem. Engem is megölt. Megölte mindkét lányod. És te azt mondod megbocsájtottál neki? Azt mondod, ne haragudjak rá? Azt mondod, ne gyűlöljem? – kezdtem el kiabálni. Nem hiszem el. Mi van apámmal?

- Nyugodj meg! Alex alszik. Nyugalom. A harag nem jó tanácsadó édesem. Fernando nem rossz ember. Biztos vagyok benne, hogy nem önszántából ölte meg Lizát. És biztos vagyok benne, hogy nagyon megbánta.

- Mit érdekel engem a megbánása? Miért érdekelne? Ezzel már nem hozzuk vissza Lizát. – sírtam el magam.

- A bosszúval visszahozzuk? Nem. Tudod kislányom, nagyon bánt, hogy egyre jobban hasonlítasz anyádra. Ugyan olyan megkeseredett lettél, mint ő. Anyád nem jó ember. Ne hallgass rá. Ne engedd, hogy megint irányítson. Ne legyél olyan, mint ő.. Kérlek.

- Nem anyám miatt lettem ilyen, amilyen. A múltam és a múltamban élő emberek tettek ilyenné.  Ne beszéljünk erről többet. Egyet kérek, ne mondd el Fernandonak, hogy élek. Inkább semmit se mondj neki. – Erőt vettem magamon, letöröltem a könnyeimet és apámmal is jéghideg hangon beszéltem tovább.

- Én nem szólok. De elmegyek. Nem fogom végignézni, ahogy tönkreteszed magad. Most egy hónapra Alex Mirandánál marad, mert el kell utaznom. Mikor visszajövök, szeretném megnézni majd az unokámat.

- Ez természetes. Majd hívj. – megadtam neki a számom, majd lefeküdtünk aludni. Én befeküdtem Alex mellé az ágyba, Ben pedig a kanapén aludt. (Ami megjegyzem majdnem ugyan akkora, mint az ágy.)

Holnap nehéz nap vár ránk.. Ki kell találnom mit, mondok Harrynek. És, hogy hogy akadályozom meg Fer és Alex találkozását.. 

Alex KellyBell

Ben KellyBell